Rejtő Jenő: A Négy Piros Dugóhúzó

Időpont: 
2018, március 24 - 18:00

A Mandala Dalszínház előadása

Rejtő Jenő:
A Négy Piros Dugóhúzó

Szereplők:
Mautner; Benői: Bódis Gábor
Útonálló; Kovász: Bencze István
Pepita Ofélia; Aranka: Vajnárovics Viktória
Wagner úr; Matróz: Varga Péter
Ribot, a lyoni szörny; Grósz: Mikó István
Violette; K. Lola: Cserjési Beatrix
Csapos; Pincér: Bánhidi Péter
Őrmester; Énekes: Papp György/Rozsályi Márkó

Zeneszerző: Suha Kálmán Dalszövegek: Mikó István és Suha Kálmán
Díszlet: Dobos László
Színpadra írta és rendezte: Mikó István (Jászai Mari-díjas)

Ideje: 2018. március 24. (szombat) 18 óra
Helye: Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza
Belépőjegy: 2.000.- Ft

Info és jegyigénylés:
Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20.,
tel.:+36 45 500 265; +36 20 922 0595.
www.kisvarda.szinhaz.hu

A Négy Piros Dugóhúzó
„A „Négy Piros Dugóhúzó”-ban egy egész estés produkcióban, két felvonásban mutatjuk be a Mandala Dalszínházzal Rejtő világát.
Az első felvonásnak a szerző olyan műveiből származó részletei, olyan jellegű írásai adják az alapot, melyek eredetileg nem színpadra készültek. Nagyon sokféle helyről gyúrtuk össze egy egységes egésszé ezt a „légiós” első részt.
Azt gondoltam legyen ennek a „légiós” résznek egy központi figurája, akit a néző követni tud - kvázi - mint egy főhőst. Ennek a központi figurának az útját látjuk, az ő szemszögéből látjuk a jeleneteket a Francia Légióban. Ez a Mautner nevű fickó döfi a kést a matrózba, de ő az útonálló is, aki pénzt akar szerezni és ő jelentkezik a légióba is. Mautner tehát több ismert rejtői hős egy alakban.
A második részben azt a Rejtőt próbáljuk megmutatni, aki kacagtató, hihetetlen jó humorú kabaréjeleneteket írt. A kabaré író Rejtőt is hasonló technikával, a jeleneteket egy laza szövettel összeszőve, egy központi figura segítségével mutatjuk be, aki a jelenetek főhőse. Az volt a célom, hogy a néző úgy érezze, mintha ezzel a központi figurával történne mind a négy jelenet. Itt a második részben ez a központi figura a pesti kis ember, akinek megvan a magához való esze, de aki természetesen nem mindig napra kész, akivel ki is tudnak babrálni, akinek végül az esetlensége babrál ki másokkal, persze akaratlanul. A második részben főhősünket Grósznak hívják.
A két felvonás díszleteiben is elválik egymástól, azonban részben hasonlítanak. Az első egy Észak-afrikai kocsmában, a „Négy Piros Dugóhúzó”-ban, a második egy pesti kávéházban játszódik. A felvonások figuráit ugyanazon színészek játsszák.
A két rész jeleneteit a zene segítségével próbáltuk még szorosabbá fonni. Az első rész zenéit beépítettük a cselekménybe, ugyanis itt a daloknak megvan a maga dramaturgiai helye. A második részben a jelenetek között mint kávéházi/orfeumi produkciók – mintegy játék a játékban - hangzanak el a dalok.
A darabban felcsendülő klasszikus zenei kavalkádot pedig arra használtuk fel, hogy az egyébként filmen vagy rajzfilmen könnyebben megmutatható, de nagyon nehezen színpadra állítható verekedéseket, akciókat a zene segítségével kifejezőbben tudjuk megjeleníteni.
A „Négy piros dugóhúzó” bemutatásával a felnőtt nézők szórakoztatásán túl fontosnak tartjuk, hogy minél több fiatallal megismertessük Rejtő Jenő sajátos humorát. Célunk, hogy a kabaréesttel arra motiváljuk Őket, hogy beleolvassanak regényeibe, hogy közelebb hozzuk hozzájuk ezt a generációjuk számára már-már ismeretlen világutazó, rejtélyes, kalandos életű embert, akinek regényei százezres példányszámban fogytak, aki méltán érdemli a magyar irodalomtörténet egy sajátos fejezetét, de akinek neve a XXI. század fiataljai számára talán már P. Howard-ként is sajnos ismeretlenül cseng.”

Mikó István s.k.