...vagy nem lenni. - A magyar holokauszt színházi áldozatai

Kurátor: Csiszár Mirella, Gajdó Tamás
Alapozó kutatások: Harsányi László, Vizi Éva
Munkatársak: Füle Péter, Steffanits Tamás, Szabó Lívia, Tóth Attila, Tóth Judit Vanda.

… vagy nem lenni
A magyar holokauszt színházi áldozatai
A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület kiállítása

A magyar színháztörténet szégyenletes korszaka az első zsidótörvénnyel kezdődött. Az 1939-es évad végétől a zsidó színi direktorokat, színészeket, rendezőket, írókat száműzték a magyar színházi életből. A kirekesztett művészek nem adták fel, s mindenáron megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit. Nem sok esélyük maradt az életben maradásra. A német megszállása után megszaporodtak a munkaszolgálatra való behívások, megkezdődtek a kilakoltatások, a gettóba költöztetés, mindennapossá váltak a megaláztatások, a deportálások. Budapest ostromának végnapjaiban ártatlan embereket gyilkoltak nyilas keretlegények.
A kiállítás az emberiség történetének legnagyobb tragédiájában elveszített magyar színészek, színházi szakemberek alakját idézi fel.
Nem tért vissza a munkaszolgálatból a Vígszínház komikusa, Gárdonyi Lajos; a Vígszínház epizodistája, Bondy István; a színész-író, Nagy György és a felejthetetlen nevettető, Radó Sándor. Deportálták Sziklai Jenőt, aki a szegedi színtársulatot, majd a Fővárosi Operettszínházat vezette. Örökre nyoma veszett Lakner Artúrnak, akit gyerekszínháza tett halhatatlanná. Elpusztult Steinhardt Géza, a kabarészínpad meghatározó alakja. Komlóssy Emma éhen halt az ostrom alatt. A fővárosban tomboló nyilasterror végzett a Vígszínház vezérigazgatójával, Roboz Imrével, Feld Irén színésznővel, a színháztörténetíró-ügyelővel, Erődi Jenővel. A Thália Társaság legendás alakja, Forgács Rózsi a német megszállás után önkezével vetett véget életének.

(részletek a kiállítási anyagból)
Forgács Rózsi (1886–1944) játszotta Róza szerepét Herman Heijermans A Remény című művében 1906-ban a Thália Társaság előadásán.

A fővárosi színházigazgatók 1938-ban Szigethy István karikatúráján: Németh Antal, Föld Aurél, Wertheimer Elemér, Roboz Imre, Jób Dániel, Bródy Pál, Bárdos Artúr, Hermán Richárd, Roboz Aladár. A karmester: Márkus László. A zsidótörvény kihirdetése után csak Németh és Márkus maradhatott a helyén. Hermán Richárd és Roboz Imre a holokauszt áldozata lett.

„Egyetlen mondattal bocsájthattam el: Isten áldjon kedves. És eltűnt a kapu mögött a tömegben. Néhány másodpercig még várakoztam, aztán elkezdtem rohanni, mint valami ámokfutó. Csípős szél vágott az arcomba. Kicsordult a könnyem” – emlékezett 1990-ben Patkós Irma férjére, Sziklai Jenőre.