Az intézmény rövid története, közelmúltbeli jelentős eseményei

A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza mai épületét 1979. november 01-én adták át a nagyközönségnek. Az épület jelentőségéhez, küldetéséhez méltóan dr. Molnár Ferenc a Művelődési Minisztérium államtitkára adta át a Városi Tanács elnökén, Tóth Lászlón és Pribula László igazgatón keresztül a város lakosságának használatára.

Ritkán tapasztalható kíváncsiskodás vette körül az intézményt. Talán nem is volt olyan ember Kisvárdán és környékén aki ne nézett volna körbe az új tulajdonban. Otthonra találtak itt a művelődési közösségek, klubok, művészeti csoportok, hobby- és baráti körök.

A nyolcvanas években a minőségi munka került előtérbe. A művészeti csoportok egymás után nyerték a különböző megyei, országos minősítő- és más versenyeket. A pedagógus vegyeskar (melynek vezetője Fehér Ottó főiskolai docens) 1980-ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, melynek tiszteletére nagyszabású énekkari találkozót rendeztek. Országra szóló sikereket könyvelhetett el a Petró Márta által vezetett, az 1. sz. Általános Iskolával közös fenntartásban működtetett városi gyermekkórus, mely az „Év Kórusa” címet is megszerezte, több rádiófelvétel is készült velük. A Bessenyei György Gimnázium vegyeskarából (Dérné Oláh Enikő vezette) alakult a Melotórium nevet viselő 40-50 fős leánykar (Somorjai G. Lehel vezetésével), melyet a korosztály egyik legtehetségesebb énekkaraként tartották számon országos összehasonlításban is.

Az új intézmény első évadában a színházi- és zenei műsorellátás folyamatossá tétele érdekében bérletsorozatokat hirdettek meg. A tapasztalatok jók voltak, a közönség kedvelte és igényelte ezeket a programokat, melyek mindig telt házak előtt zajlottak. Azok száma, akik kiscsoportok foglalkozásokra, tanfolyamokra, kiállításokra, baráti vagy vállalati családi ünnepségekre, koncertekre, kabaréműsorokra, irodalmi előadóestekre, ismeretterjesztő előadásokra tértek be az intézménybe, a százezer fő környékén mozgott.

A nyolcvanas évek végére optimális művelődési hálózat épült ki a városban. Koordinált működtetésük által lehetségessé vált a lakosság sokirányú kulturális igényeinek kielégítése.

Ilyen háttérrel, a város és vonzáskörzetét túlnövő regionális illetve országos jelentőségű akciók felvállalására is alkalmassá vált Kisvárda. Kiemelkedő rendezvénynek számított az Öreg Várak Ifjú Városai címet viselő országos rendezvénysorozat, melynek kezdeményezője és első házigazdája Kisvárda volt 1981-ben. Ennek során hat történelmi város: Kisvárda, Sárospatak, Kapuvár, Szigetvár, Siklós, Sárvár ifjúsági, kulturális és sportképviselete találkozott mindig más-más helyszínen. Három napon át folklór, kulturális és sportműsorokkal, vetélkedőkkel, hazai tájakról hozott népi tárgyi emlékekből rendezett kiállítással, stb. szórakoztatták a város közönségét.

A tavaszi hónapok eseményei közé tartozott a Pedagógiai és Művészeti Hetek, amely a Magyar Nyelv Hete és a Színházi Világnap Országos programsorozatához kapcsolódott.

A legújabb kori csillagászat és űrhajózástechnika vívmányainak népszerűsítését szolgálta minden év májusában rendezett Űrhajózási és Csillagászati Napok rendezvénysorozata.

Évente ismétlődő rendezvény volt az augusztus 20. tiszteletére rendezett megyei szintű Beat-Pop-Rock fesztivál, mely az adott időszakban működő legjobb amatőr együtteseknek adott fellépési és szakmai minősítési lehetőséget. Ez az esemény az Országos Szórakoztatózenei Központ és a Magyar Rádió Könnyűzenei Főosztályának a védnökségét is élvezte.

Az intézmény tevékenységének másik nagyon fontos része volt a színház. Nyaranként az idegenforgalomra vonzó hatást gyakorló középkori várunk festői környezetében – melynek közvetlen szomszédságában található a gyógyító hatású várfürdő – az ország legjelesebb művészei, művészeti együttesei, zenekarai vendégszerepeltek.

Az 1980 óta üzemelő Kisvárdai Várszínház intézményi jogkörét, hivatalos bejegyzését 1983-ban kapta meg. 1991-től a helyi önkormányzat valamint a szaktárca támogatásával önálló művészeti intézményként működött 1993 végéig. Halasi Imre rendező és Pribula László igazgató irányításával az 1980-ban helyi vállalkozásként induló Várszínházi Esték országos hírű szabadtéri színházzá fejlődött. Az évek hosszú sora alatt számtalan, nagyon színvonalas, szórakoztató előadást mutattak be meghívott társulatok és a Várszínház saját társulata, amely a nyolcvanas években Mikó István köré szerveződött. A kilencvenes évek elejétől pedig nem volt olyan nyár, amikor ne került volna sor olyan előadásra, melyet határon túli magyar színházakból válogatott színművészekből összeállított társulat mutatott be. Ezekben az években több olyan előadás is született, melyet a Magyar Televízió és a Duna Televízió is felvett és műsorra is tűzött.

A nyolcvanas évek végének nemzetközi légköre, a politikai viszonyok változása ráirányította a figyelmet az Európában élő nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának, művészetének megmentéséért folyó törekvésekre. E koncepció jegyében vállalta fel a Kisvárdai Várszínház – Magyarországon elsőként – a határon túl működő magyar nyelvű színházak találkozójának megszervezését. Ez óriási jelentőségű volt akkoriban, hiszen ezek a társulatok szinte egyáltalán nem voltak ismertek Magyarországon, itteni vendégszereplésük pedig szinte elképzelhetetlen volt azidáig. A fesztivál célja a magyar kultúra határainkon túli értékeinek összegyűjtése, feldolgozása, bemutatása, közkinccsé tétele. A honi és határainkon túli magyarság találkoztatása, munkájuk, eredményeik egymásnak és a magyarországi közönségnek történő bemutatása. Az I. Nemzetiségi Színházi Találkozó óta eltelt 15 év alatt a magyarországi közönség és a színházi szakma megismerte a határon túli magyar színházak munkáját, működését, a találkozó révén a színházak magyarországi megjelenési lehetőségei kitágultak, széles körben váltak ismertté.

A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza a jelenben

Kisvárda város Önkormányzata 1994. január 1-én alapította a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házát a Városi Művelődési Központ és a Kisvárdai Várszínház összevonásával.

A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza komplex - művelődési otthoni és színházi feladatokat lát el a városban és a vonzáskörzetében. A környékről kb. 30 település tartozik a vonzáskörzethez.

Az intézmény fontos szerepet játszik a művészeti és szakmai nevelés, képzés területén azzal, hogy támogatja, helyet ad a különböző művészeti csoportoknak, civil kezdeményezéseknek. Felnőtt színjátszó csoportjuk, a „Doktorock” évente átlagosan 10 előadást tart és igen nagy közkedveltségnek örvend.

1992-ben – a megyében másodikként – megalakult MISTRAL Mazsorettcsoport azóta is töretlen népszerűségnek örvend, sorra nyerik a versenyeket, számos bel- és külföldi rendezvénynek visszatérő fellépői. Szakmailag az országos élvonalba tartoznak.

Közkedveltek a klubok is: az „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Klub, és az „EgészségmegőrzőNyugdíjas Klub sok társtalan, idős ember számára nyújt lelki támaszt, kikapcsolódási lehetőséget, szórakozást.

A Kondicionáló Klub – mely a körzetben a legjobban felszereltek közé tartozik – 35-40 fős állandó tagsággal és személyi trénerrel várja a sportot kedvelőket.

A mentálhigiénés tevékenység keretében az intézmény középiskolás fiataloknak önismereti tréningeket szervez, pszichológusok, személyiségfejlesztő szakemberek közreműködésével, melyre mindig nagy az érdeklődés.

1999-től ingyenes jogsegély szolgálat – valamint 2001-től betegjogi tanácsadó szolgálat – működtetésével lehetőséget teremtettek arra, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő lakók is jogi tanácsokat kapjanak különböző problémáik megoldására.

Az intézmény felkarolja és támogatja az amatőr mozgalmat. Évente sor kerül Kisvárdai Kifutó címmel az amatőr énekes szólisták versenyére, amely – amellett, hogy a résztvevők értékes díjakat is nyerhetnek, - fellépési lehetőség is a fiatal tehetségek részére. Emellett 2002-ben huszadik alkalommal rendezték meg a Kisvárdai Rocktalálkozó-t, melyen pedig a rockműfajban tevékenykedő amatőr együttesek, szólisták kapnak kiemelkedési lehetőséget.

A meglévő igényekre építve szervezik a felnőtt lakosság számára az átképző, illetve szakmát nyújtó tanfolyamokat, pl. vámkezelő, vámügyintéző, számítógép-kezelő, pénzügyi-számviteli tanfolyamok.

Több mint tíz éve folyamatosan kínálnak filharmóniai és színházbérlet sorozatokat óvodásoknak, általános- és középiskolásoknak. A filharmóniai bérletet a Nemzeti Filharmóniával közösen, öt bérletházzal, átlagosan 2250 gyerek részvételével szervezik, évente 4-4 komolyzenei előadást láthatnak a gyerekek. A színházbérlet-sorozatok is nagyon közkedveltek, 11 bérletházban, közel ötezer a bérletet vásárló gyerekek száma, akik évente 3-3 előadást láthatnak, melyek között báb, zenés mesejáték, musical, színmű szerepel.

2000-ben a Művészetek Háza égisze alatt alakult meg az Első Kisvárdai Képzőművészeti Műhely, amely a városban és a környéken tevékenykedő képzőművészeket fogja egybe, teremt számukra bemutatkozási lehetőséget. Azóta szinte minden hónapban rendeznek szobrászati, festészeti vagy egyéb tárlatot.

A Várszínház és Művészetek Háza helyiségeit évente több mint száz alkalommal veszik igénybe különféle (kereskedelmi, kulturális, politikai, stb.) célokra.

A városi ünnepségeken az intézmény rendszeresen közreműködik a technikai eszközök biztosításával, háttérmunkával.

Az intézmény színházi tevékenysége

Programjai sorából kiemelkedő jelentőségű a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, melyet 1989-ben rendeztek meg először és azóta minden évben sor kerül rá. A magyar színházművészet eme kiemelkedő eseményén valamennyi határon túli magyar nyelvű kőszínház részt vesz Erdélyből, Szlovákiából, Szerbiából, Ukrajnából. A seregszemle komoly kihívás és megmérettetés a társulatoknak, hiszen egész éves munkájukat, tevékenységüket mutatják itt be a magyar közönségnek, színházi szakmának, egymásnak. A fesztivál 10 napja alatt kb. 40 produkciót mutatnak be a társulatok, melyek döntő többsége a Művészetek Házában zajlik. A többi előadás helyszíne a Várszínpad illetve a Kamaraterem, melyet 2002-ben éppen a fesztiválra adtak át. A társulatok produkcióit egy neves színházi szakemberekből, írókból, kritikusokból, színművészekből álló zsűri szemléli végig és ítél oda értékes díjakat. A fesztivál látogatóinak száma – és köre – egyre bővül, évente kb. 14-15.000 színházrajongót vonz e neves esemény.

A színházi előadásokon kívül számos egyéb rendezvény is színesíti a programot: kiállítások, gyerekprogramok, népművészeti és kirakodóvásár, koncertek, gasztronómiai bemutató.

Két évtizede már, hogy június elejétől augusztus végéig minden nyáron megrendezik „Várszínházi Esték” című programsorozatot. Ezen belül sor kerül meghívott előadások fogadására és saját produkciók színpadra állítására.

1991-ben indult el azon kezdeményezésük - mely Magyarországon egyedülálló volt, - hogy határon túli színtársulatok művészeiből válogatott társulat Kisvárdán, a Várszínpadon állítson színre egy darabot. Az első ilyen előadás Goldoni: Chioggiai csetepaté című vígjátéka volt, melyet hatalmas siker követett. Ettől kezdve minden évben sor került egy-egy ilyen „nemzetközi” bemutatóra, melyet mindig más-más, általában határon túli rendező rendezett.

1994-től 2001-ig Horváth Z. Gergely volt a Kisvárdai Várszínház művészeti vezetője, aki a Magyar Televízió egyik rendezője volt és elismert szakembere a magyar filmvilágnak. Ettől kezdve az ő rendezésében a Várszínpadon színpadra került darabot filmre vitte a Magyar Televízió, sőt ezen kívül más előadásaik is filmszalagra kerültek. Az elmúlt években valamennyit le is vetítette műsorában a Magyar vagy a Duna Televízió.

Az utóbbi években főként a közös produkciókat részesítettek előnyben. Részben azért, mert anyagi keretek szűkültek és a társbemutatóval közösen vállalt költségek csökkentették a kiadásokat, részben pedig a társult kőszínház a produkciót továbbjátszásra befogadja, így az előadások nemcsak egy-két nyári bemutatót érnek meg, hanem a közönség több előadásban is láthatja őket.

A Kisvárdai Várszínház műsorpolitikájának fő célja a szórakoztatás, de emellett az igényes színházi produkciók létrehozása is legalább olyan fontos. Áttekintve az elmúlt tíz év előadásait, látható, hogy ezen célkitűzések meg is valósultak. Ez többek között a műsorok iránt keresletben is megnyilvánul.

A Várszínpad még a helyszíne különféle koncerteknek, hagyományápoló néptáncrendezvényeknek, egyéb, tömegeket mozgató eseményeknek. Folyamatos használatban van tavasztól őszig. A város és a környék lakossága által közkedvelt, szívesen látogatják az előadásokat, rendezvényeket. A Vár miliője, különleges hangulata egyedi helyszínt teremt bármilyen programnak.

Turisztikai szempontból igen jelentős a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a Várszínházi Esték is, hiszen kiegészíti azt a kínálatot, mellyel az idelátogatókat várja a város. A Várszínpad és a többi, szórakoztatást, kikapcsolódást szolgáló komplexum lényegében helyileg is egy területre koncentrálódik, a gondozott, csodálatos fákkal teli Várkertben lévő Várszínpad tőszomszédságában van a Várfürdő, a szállást szolgáltató Vár Hotel és Étterem, valamint lovaspálya és disco.

1990-ben a Nemzeti Örökség Bizottsága a Várat a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította. Az a nevezetesség, melyet minden idelátogató megtekint, országos túraútvonalnak is egyik állomása. Turisztikailag jelentős szerepet tölt be, hiszen vonzerő a műemlékek iránt érdeklődőknek. Nyári színjátszóhelyként való funkcionálása nélkülözhetetlen a város és a környék számára.

Az intézménynek – mint ahogyan a városnak is – fontos, hogy az idelátogatók számára teljeskörű programot tudjon kínálni. A termálvizet hasznosító Várfürdőben kellemes környezet, termálvizes gyógymedencék és feszített víztükrű úszómedence, valamint fedett uszoda, szauna várja a strandolni vágyókat. A Lovasiskolában az aktív pihenés kedvelői találják meg szórakozásukat. A horgászni vágyók a több ezer hektáros halastavakban igazi horgászparadicsomot találnak. Vadászati lehetőség is számtalan van a környéken. A megye számos településén múzeum, különböző gyűjtemények, tárlatok gazdagítják a kulturális kínálatot. A környező községek bővelkednek az irodalmi és történelmi emlékhelyekben, műemlék-jellegű kastélyokban, földvárakban. A Felső-Tisza vadregényes vidéke ideális az evezőstúrák számára, kiváló horgászvíz és fürdőzésre is alkalmas. A gótikus építészet emlékeit őrző falusi templomok, a fából készült haragtornyok a vidék páratlan építészeti emlékei.