A Várszínházi Esték 2013 előadásai

Július 6. (szombat), 10 óra, Művészetek Háza
HAMUPIPŐKE – mesemusical. A nyíregyházi Mandala Dalszínház előadása.
Ki ne ismerné Hamupipőke a szegény árva lány történetét? Számos rajz-, illetve mozi- , sőt még musicalfilm is készült belőle. A magyar színpadi változat szövegírója a „rímhányó” Romhányi József sem ismeretlen előttünk, hiszen az ő tollából született a „Dr. Bubó”, vagy a máig oly népszerű „Frédi és Béni” c. rajzfilmek magyar szövege.
A Mandala Dalszínház előadásának érdekessége, hogy a zenét a társulat egyik fiatal tagja, Kimpián Aurél szerezte.

Július 12. (péntek) 20 óra, Várszínpad
Vajda Katalin: ANCONAI SZERELMESEK - zenés komédia két részben
Ötlet: Valló Péter. A magyar dalszövegeket írta: Fábri Péter.
A budapesti Turay Ida Színház előadása.
Szereplők:
Tomao Nicomaco, anconai polgár: Nemcsák Károly Érdemes Művész, Jászai Mari díjas
Lucia, a leánya: Borbély Krisztina
Dorina, Tomao házvezetőnője: Keresztes Ildikó
Agnese, panzió tulajdonos: Nyírő Bea
Giovanni, a cukrász: Boros Zoltán
Viktória, magyar lány: Bódi Barbara
Luigi del Soro, vándormuzsikus: Kurkó József
Drusilla, római lány: Rárósi Anita
Lucrezio, egyetemi hallgató: Sövegjártó Áron
Rendező: HUSZTI PÉTER
Kossuth-díjas, Kiváló-és Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas
Helyszín: egy dél-olasz városka Ancona terecskéje, a 70-es években. Szereplők: Don Tomao lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso; könnyűvérű szobalánya; szomszédja a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház tulajdonos; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész; és egy tűzről pattant magyar lány.
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás, a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.

Július 20. (szombat), 10 óra, Művészetek Háza
Harmath Imre – Lénárt László: PÁN PÉTER - mesemusical J. M. Barrie színdarabja nyomán
A budapesti Fogi Színháza előadása.
Pán Péter: Boros Ádám
Wendy: Schupp Gabriella/Spergel Anna
Mrs. Darling: Fogarassy Bernadett
Mr. Darling: Fogarassy András
Hook kapitány: Lénárt László
John: Bárkány Miklós/Ondrik János
Michael: Pozsgai Zoltán/Beszterczey Attila
Rendező: MOLNÁR CSABA
Pán Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története. Ez a mese azért marad örök klasszikus, mert a minden emberben kitörölhetetlenül megbúvó, élő vágyat testesíti meg: a visszavágyást a gyermekkor csodákkal, kalandokkal teli világába. Wendy Darling egy teljesen átlagos londoni családban él két öccsével, édesanyjával és jóravaló, de pipogya hivatalnok édesapjával. Pán Péter egy elvarázsolt egzotikus helyen lakik, Sohaországban. A titok, hogy ott soha nem lesz felnőtt. Péter tud repülni és minden napja csupa tömény kaland, mert van egy jó kis csapata az E lveszett fiúk, akikkel együtt harcolnak a gonosz kalózok ellen. Nem csoda, hogy Wendy és testvérei boldogan csatlakoznak hozzá és együtt indulnak Sohaországba.
Itt aztán pompás és önfeledt kalandokat élnek át, csakhogy Péter eddigi hűséges kísérője, a piciny Csingiling féltékeny lesz Wendyre és ebből is támad bonyodalom. A fiúk legnagyobb ellensége Hook kapitány, Hook kapitányé pedig a krokodil, aki követi őt szárazon és vízen...

Július 27. (szombat), 20.30 óra, Várszínpad
Halász – Eisemann – Békeffi: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI – zenés vígjáték
A Budapesti Bulvárszínház előadása.
Annie: Fogarassy Bernadett
Sándor: Harmath Imre
Dr. Sárkány: Straub Dezső
Schőn Tóni: Csala Zsuzsa
Péter: Straub Péter
Rozi: Oszter Alexandra
Kulhanek elnök: Fogarassy András/Bodrogi Attila
Robicsek: Benedek Gyula
Robicsekné: Sáfár Anikó
Zöldhelyiné: Ullmann Kriszta
valamint a színház zenekara, Bíró Attila vezetésével
Rendező: STRAUB DEZSŐ
Dr. Sáfrány ügyvéd legszívesebben válóperes ügyeket vállal: ügyfelei főleg tehetős asszonyok, akik vagy válni akarnak, vagy pont ellenkezőleg, nem akarnak válni. Az ügyvéd bármire kész egy jó perért, szenvedéllyel űzi szakmáját – ha már ő maga nem válhat el a feleségétől, legalább mások szabadulhassanak a házasságuktól. Feleségének barátnője, a fiatal és roppant csinos Annie felkeresi dr. Sáfrányt, ám az ő ügye egészen elképesztő, s az indok és a bizonyítékok egy igen különös válópert sejtetnek. Sáfrányéknál azonban nemcsak a kliensek, hanem a háziak magánélete is viharos: a cselédjüknek, kisbabája született, de az apa kilétét a lány nem hajlandó elárulni. Az ügyvéd hosszas faggatását egyre nehezebben tűri, ezért végül a telefonkönyvben keres apajelöltet, noha az igazi apa egészen közel van. A válóperek és az apasági kereset, a családi és más családok életének bonyodalmai fergeteges vígjátékká dagadnak, mindenkinek akad párja és a gyereknek új papája – vagy inkább mamája? A kulcs az ismeretlen Schőn Tóni kezében van.

Augusztus 3. (szombat), 20.30 óra, Várszínpad
Csepreghy Ferenc: A PIROS BUGYELLÁRIS
A budapesti Körúti Színház előadása.
Szereplők: Esztergályos Cecília, Fila Balázs, Angyal Anita, Lipták Péter, Makrai Pál, Király Adrián, Pecsenyiczky Balázs, Oroszi Tamás, Ömböli Pál, Rackó Tamás, Placskó Emese, Endrei Lívia.
Rendező: GALAMBOS ZOLTÁN
Ne veszítsünk el semmit, mert abból könnyen baj lehet! Valószínűleg tudta ezt Csillag Pál őrmester is, de valahogy a piros bugyellárist és benne a század zsoldját mégis elhagyta… Új állomáshelyére érkezve ettől igen kínosan érezte magát. Hát amikor még az is kiderült, hogy szállásadója, a falu bírája közben feleségül vette az ő itthon hagyott menyasszonyát…

Augusztus 17. (szombat) és 18. (vasárnap), 20 óra, Várszínpad
A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza saját produkciója
♦Fenyő Miklós-Tasnádi István: MADE IN HUNGÁRIA – musical
A hatvanas évek elején ki- majd visszadiszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe (történetünkben Ricky) mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantine’s és mindenekelőtt a rock and roll. A kinti élmények, és egy megszállott lemezgyűjtő rádióműszerész hatására elhatározza: zenekart alapít. Cipősdobozból, éjjeliszekrényből erősítőt eszkábálnak, s már nem is kell más, csak néhány jó haver, hogy a Szent István parkban, a Fémmunkás próbatermében, a Tisza utcai utcabálon feldübörögjön a Viva Rock and Roll. És létrejött a Hungária. Számaikban Angyalföld csodálatos metamorfózison megy át: fényárban úszó utcáin kifényesített Chevyk hasítanak, a szél pálmafákat ráz, és minden utcasarkon hotelek, bárok várják a betérő jampikat...

Szeptember 28. (szerda), 10 óra, Művészetek Háza
Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG – musical
A nyíregyházi Mandala Dalszínház előadása.
A lassan száz éve született Móricz Zsigmond-regény musical változatát 1991-ben mutatták be Kocsák Tibor zenéjével és Miklós Tibor szövegkönyvével. A musical Nyilas Misi örökérvényű történetén keresztül mesél hitről, emberi tartásról, szeretetről, szerelemről fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A kortárs, ugyanakkor már klasszikusnak számító, a hazai musical irodalomban lényegében műfajteremtő darab régi-új produkciója a társulatnak. Örökérvényű művek, művészeti alkotások ugyan gyakorta születhetnek, de a gyermeki lelket is mélyen átható, az ifjúság számára is érthető művekkel, valódi, hitet és tartást adó tartalommal, már sokkal nehezebben találkozhatunk. Ez az az erő, ami a Légy jó mindhalálig történetében felfedezhető. A regény, mely nem tekinthető egyszerűen ifjúsági regénynek, azon „nagy történetek” közül való, ahol az abszolút jó és az ebben való feltétlen hit ábrázolása áll a középpontban. Móricz Zsigmond egyéniségét, jellemét, múltját és hitét sűríti egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életébe, aki valójában maga az író. A leghitelesebb vallomás, amit művész megtehet, ha önmagát, múltját, titkait, félelmeit teszi közzé, hogy érthetővé váljon az egyértelmű üzenet: Légy jó mindhalálig! A regény alapján készült musical adaptációt 1991-ben mutatták be Debrecenben Kocsák Tibor zenéjével, Miklós Tibor szövegkönyvével, a prózai jeleneteket Pinczés István írta. Az azóta is töretlen sikernek örvendő darab igazi közös, családi élményt ígér fiatalabb és idősebb nézőinknek egyaránt. Mindazoknak szól, akik a regény elvitathatatlan, örökérvényű mondanivalója mellett, az egyik legnagyobb kortárs magyar zeneszerző, mára már klasszikusnak számító remekművét is hallani szeretnék.