Zelei Miklós: ZOLTÁN ÚJRATEMETVE

KÁRPÁTALJAI MEGYEI MAGYAR DRÁMAI SZÍNHÁZ

Zelei Miklós:
ZOLTÁN ÚJRATEMETVE
(Lőrincz Csaba emlékére)

Gyimocska szovjet közhatárőr: MELNYICSUK OLEG
Zoltán Zoltán: RÁCZ JÓZSEF
Juli: TARPAI VIKTÓRIA
Pártszekretár Jancsi: SZABÓ IMRE
Pártszekretár Jancsiné: BÉRES ILDIKÓ
Dr. Zoltan idegsebész: KACSUR ANDRÁS
Anna: VASS MAGDOLNA
Izumrud Abdullovics Szultannuradov: IVASKOVICS VIKTOR
Lityinant Glubinko: SŐTÉR ISTVÁN
Tejbusz Irina Szergejevna: OROSZ MELINDA
Bözse néne kolhozista: KACSUR ANDREA
Jenci bácsi: VARGA JÓZSEF
Pásztor Elemér helyi római katolikus pap: TÓTH LÁSZLÓ
John Zoltán: FERENCI ATTILA
Mary: GÁL NATÁLIA
Danyiela: DOMÁRECKÁJÁ JÚLIA
Újságíró: OROSZ IBOLYA

Díszlet, jelmez:ALEKSZANDER BELOZUB
Rendezte: VIDNYÁNSZKY ATTILA

Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz.
A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet – csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok...
Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék.
A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A kettézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának jutott, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg. A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a kettézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapott, és Szelmenc főutcáján végül elbontották a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és 2005. december 23-án megnyitották a határátkelőt.
A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa – „Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne.” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli.
Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) – előadásában kerül színre, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg.

Az előadás ideje: 2015. június 23. (kedd) 22 óra
Helye: Várkert (stúdióelőadás)
Időtartam: 2 óra
Belépőjegy: 1.500.- Ft